Ez az a kérdés, ami már évezredek óta foglalkoztatja az embereket, a problémával már Platón és Arisztotelész is foglalkozott. A filozófusok természetesen az élet örök körforgásának és az élet keletkezésének metaforájaként vizsgálták a problémát, míg Dr. Mark Rodger és Dr. David Quigley orvosok, a University of Warwick egyetem kutatói biológiai problémaként vizsgálták a felvetést, és úgy tűnik, megfejtették a rejtélyt! 
A válasz az ovocledidin-17 nevű speciális fehérje vizsgálatával vált egyértelművé. Ez a vegyület csak a csirke szervezetén belül termelődik, és szerves része a tojás héját alkotó anyagnak. Így a tyúknak előbb kellett lennie, hiszen a szervezetében létrejövő anyag nélkül tojáshéj nem jöhet létre. Ebből az is következik, hogy a legelső csirkék nem tojásból keltek ki, hanem más úton jöttek a világra. 

A kutatók szerint ennek a felfedezésnek más, gyakorlati haszna is lehet. A tojáshéj létrejöttének elemzésével olyan ötleteket leshetnek el a csirkéktől, amelyek segítenek jobb tulajdonságokkal bíró, erősebb szintetikus anyagok kifejlesztésében.

Az első grill ételeket már jóval jegyzett történelmünk előtt készítették, így sok évezredes hagyományra tekint vissza a grill csirke sütése. A barlanglakó ősemberek vadászai - hiteles régészeti leletek szerint - már i.e. 1,4 millió éve rájöttek a sült hús nyújtotta előnyökre. 
Azóta is a kívül ropogós, belül porhanyósra sült pecsenyékre fűlik a fogunk, és az IPA felmérése szerint a legkedveltebb grill ételek magasan a húsfélék. Legszívesebben csirkét, hamburgert, hotdog-ot, steak-et teszünk az asztalra. A grill sütögetés mellett a másik kedvenc a barbecue, ami - a közvélekedéssel ellentétben - nem ugyanazt jelenti, mint a grill. A barbecue, avagy BBQ kifejezés a francia barbe a queue kifejezésből származik, ami a teljes állat tűz fölötti sütését jelenti, bár néhányan a szó indián, vagy román eredetére esküsznek. 
Egy dolog biztos: egy ropogósra sült, omlós grill csirkét bárki, bármikor szívesen elfogyaszt, és valószínűleg soha nem fog kimenni a divatból.

A tojásban lévő csibék kikelésük előtt képesek egymással hang alapján kommunikálni, és így valamelyest beállítani az úgynevezett szinkronkelést, hogy nagyjából azonos időben kelljenek ki a tojásból.

Kukurikúú, halljuk reggelente a kakasokat. De miért adják ki ezt a jellegzetes hangot? Természetesen ez elsősorban területük kijelölésére szolgál. Leginkább hajnalban, napkelte előtt, dél körül és napnyugta után hallhatjuk. 
Az ókori Rómában a kukorékolást időmeghatározásra használták. Ha hallották a kakaskukorékolást az azt jelentette, hogy az idő pontosan éjfél és napkelte között jár.

 

Sokan látták a videót, amiben egy autó gyár lengéscsillapítóinak stabilitását csirkékkel mutatta be. Mozgatják a csirkéket jobbra, balra, előre, hátra, de a fejük gyakorlatilag egy helyben marad. Hogyan lehetséges ez?
A megoldás egyszerű: a rejtély kulcsa a nyakukban rejlik. Sok madárnak - köztük a csirkéknek is - hosszú nyaka van, melyet néha azért nem látunk, mert "S" alakban behúzva tartanak, és a vastag tollréteg eltakarja. 
Erősen fejlett egyensúlyérzéküknek, és hosszú nyakuknak köszönhetik tehát ezt a "képességüket". 
Azért fontos ez számukra, mert így tudják látómezejüket stabilan tartani, ezáltal hatékonyabban érzékelik a mozgást. Ennek segítségével  könnyebben meglátják a zsákmányt, illetve gyorsabban felismerik, ha ragadozó közelít. Ezért látszik úgy is, mintha járás közben folyamatosan előre-hátra mozgatnák a fejüket, de ha jobban megfigyeljük rájövünk, hogy igazából a fejüket tartják stabilan, és a testük többi része ringatózik.